alsokepek_skadar006

Skadari Tó hajókázás

Na, ettől az úttól a gyengébb idegzetű turista felidegesedett volna egy kicsit. Mindenek előtt, sok rosszat írok itt majd, viszont lehet, hogy ez az utazási iroda sara, és nem biztos, hogy másik ugyanezzel a módszerrel dolgozik… összességében még azt mondom, hogy OK, végül is jót ettem, szép volt, de azért talán nem biztos, hogy ez a legjobb módszer a túraszervezésre. A tó gyönyörű, megérdemli a nemzeti park címet, bár bizonyos a gazdag élővilágot tartalmazó részt igazából csak a buszból láttuk. Mindenképp érdemes ide eljönni… csak nem ezzel a túraszervezővel…

Jó előre, 3 nappal indulás előtt jelentkeztem, mert erről nem akartam lemaradni. 20 euró Sutomoreból, belefér. Gondoltam én.

Nos, már az indulás is érdekes volt. Időben érkeztem, szálltam volna fel a buszra (nem hamarabb, mint az indulás hivatalos időpontja), de mondta az utazásszervező cég vezetője, hogy hoppálé, majd csak mikor visszaér a busz Barból a turistákkal. Kérdem én, mennyi az, azt mondja fél óra. Hát jó, akkor egy óra plusz volt, “érdemes” volt korán kelni. Kösz.

Rendben, megjött a busz, még egy hely volt hátul. Azt már megszoktam, hogy az angol szöveg rövidebb valamivel, mint az orosz, de azért az nekem is extrém volt, hogy konkrétan csak orosz nyelven folyt a tájékoztatás egész Virpazarig. Valamennyit azért összeraktam, mert pár szót tudok szerbül és van némi rokonság a két nyelv között. Megérkeztünk és roppant mód “örültek”, hogy fent ott vagyok nekik kakukktojásként a buszon egy szál magyarként. Mondom, hogy legyen akkor szerb nyelven. Szerencsétlen -egyébként kedves- nő néha velem is foglalkozott külön. Rajta nem múlt, ő jó fej volt.

Kiderült, hogy a múzeum belépő díja nincs benne a már befizetett 20 euróba, viszont közölték, hogy a múzeumban kapható jeggyel lehet csak feljutni a hajóra. Akkor amikor ezt feltálalták nekem, voltaképp megkérdeztem magamtól, hogy akkor most valójában miért is fizettem azt a 20 eurót? A buszért? Mert menettérti buszjegyet idáig 6-7 euróért is vehettem volna és lehet, hogy útközben nem orosz szöveget kellett volna hallgatnom.

A táj gyönyörű, az időjárás szintén ideális… egyszer csak leállt a hajó… az orosz turisták valamit tapsolnak. Kiderült, hogy kapunk helyi bort és egy kis helyi gasztronómiai különlegességet. Mondjuk, farkaséhes voltam, tehát jól esett a dolog  és a kaja is finom volt. A bor iható, de nem valami unikum, hanem bolti 3 euró/literes Vranac, persze, aki szállodában lakik, az beveszi azt a mesét, amit csak félig értettem meg a borról, mivel nekem nem is mondta el a csaj valamiért. :) Kacsamesék.
Bemutattak pár szigetet, pár falut, aztán megindultunk vissza. Útközben megkérdezte a nő, hogy szeretem-e a halat… mondom, igen. Nem kérdeztem, mennyi, és titkon még reménykedtem is, hogy talán még egy ebéd belefér abba a huszasba, hisz eddig szinte semmit se kaptunk a pénzünkért. Átmentünk a híd alatt és egy kis, saját stranddal rendelkező vendéglőnél kötöttünk ki, ami történetesen a hajó kapitányának asszonyáé volt :-)… Mire odaértünk, már el is készült a kaja, tálalva volt… gyakorlatilag senki se utasította vissza a kaját. Friss, finom két kisebb hal, kis salátával. Ugyanez olyan 5 euró a sutomorei vendéglőkben… itt kiderült, hogy tíz… ez mellé még elfogyasztottam a legdrágább 0,25-ös kólámat, amit a montenegrói nyaralásaim során követtem el (3 eur) és teljes volt az öröm. A túra így kólával együtt 37 euróba jött ki. Ne adja Isten, hogy ugyanezt egy 5 tagú családdal játszották volna meg. és 100 euró helyett 200 ugrott volna, orosz idegenvezetéssel.

Nekem van egy olyan érzésem, hogy fogom azt a 20 eurót, felülök a buszra 3 euróért, felülök a hajóra és megnézem a múzeumot 4 euróért, és 3-ért vissza is jövök. Lehet, hogy ez egy orosz turistának sokat adott, de nekem 10 eurót ért volna + beülök inkább a virpazari vendéglők egyikébe és az is lehet, hogy a kajára, piára fordított pénzből akár még jól is lakok. Az összes túra közül egyedül ez a túra okozott kis keserűséget számomra, ennél éreztem azt, hogy nem stimmelnek a dolgok az árértékarány tekintetében. Magyarul, hülyére vettek.

Mégegyszer: A tavat látni kell… de talán saját szervezésben inkább.