Hajókirándulás a Kotori-öbölben

Egy kellemes, tartalmas, ám a hossza miatt viszonylag fárasztó kirándulás.

A Budva melletti Becići-ben vettem jegyet 3 nappal az indulás előtt. A part mellett árulták. Pontosabban 3 eurót kifizettettek foglaló gyanánt, a fennmaradó 20 eurót a buszon kellett rendezni…

A busz késett vagy fél órát. 3 orosz idős hölgy várt ugyanarra a kirándulásra, mint én. Türelmesen ültünk a Rafailovicit átszelő Adria-út mellett a padon. Mögöttünk egy narancssárga színben pompázó trafik, az úgynevezett turista tájékoztató pont. Végre befutott a busz. Az idegenvezető egy meglehetősen dekoratív Montenegróban élő orosz csaj, jóféle tetoválással a vállán. Tudott szerbül, angolul és értelemszerűen oroszul.

Budva-ra érve megtelt a busz. Begyűjtötték tőlünk a pénzt, majd irány Tivat. Az idegenvezető csaj oroszul és angolul végigbeszélte az utat. Azért észrevehetően rövidebbre volt szabva az angol szöveg, mint az orosz, nyilván azért, mert a buszon 70%-ban oroszok ültek. Imádtam ahogy beszélt, bár az orosz szövegből elég keveset értettem, nagyon szexi volt a hangja, úgyhogy már ezért megérte. :-)

Tivatba (pontosabban Tivat mellé, Seljanovo falucska partjaihoz) érve átszálltunk egy kisebb túrahajócskára. Az orrára is fel lehetett menni, csak én már sajnos nem fértem oda, elmafláskodtam. Egy Zanjić nevű strand volt az úti célunk. Közben a partmenti településekről beszélt a leány… Szép hely a Kotori öböl.

Elhaladtunk a Mamula sziget mellett, leállt a motor, hogy mindenki hallja, amit az idegenvezető mond. A hajó kapitánya 4 euró helyett “nagylelkűen” 2 euró/főért cserébe felajánlotta, hogy bevisz minket a Kék barlangba, mindezt a csaj olyan politikai érzékkel kommunikálta le, hogy a fedélzeten tartózkodó oroszok vastapssal és kitörő üdvrivalgással hálálkodtak örömükben. Jézusom! :-) Azért a plusz 2 km-ért 80 euró extrán valószínű elég jó üzlet lehetett, nekem is megérte nem csak a Kék barlang miatt, hanem egy ilyen pszichológiai jelenség tanulmányozása miatt is. A hajó épphogy elfért a barlang bejárata alatt, nagyobb hullámzás esetén oda is csapná a ladikot a víz.

A Kék barlang gyönyörű! Egy élmény volt beugrálni a vízbe a hajóról. Visszhangzik kicsit, egy picit uszodaérzése van az embernek a hanghatások miatt. Kb. 20 percet töltöttünk benn, de elég is volt, mert “bepofátlankodott” még két hajó és hiába a jó szellőzés (a barlangnak 2 bejárata van egy kisebb és egy nagyobb), azért rendesen betett a fürdőzésnek az elégetett kőolajszármazékok szaga. Még mi fürdöttünk, az idegenvezető csaj és a kapitány osztozott a plusz zsén… Visszafelé egy kicsit oda is ütötték az enyhe hullámok a bárkát a falhoz… lassan lekopik a festék, oda a bevétel egy része…

Zanjic szépséges és tiszta strand. Nem hiába van itt két Kék zászlós strand részlet. 2,5 órát strandoltunk. Sétálgattam egy kicsit és két kempinget is felfedeztem a strand mögött/mellett…

Visszafelé a Herceg Novi melletti települések mellé simult a bárkánk. A vízről többek között láthattunk dr. Magyar Antall által épített első montenegrói szállodát Zelenikán. Áthaladva a Kotori öböl párszáz méter széles legkeskenyebb szorosán, szembe találtuk magunkat két szigettel. Az egyikre mái napig tilos a feljárat, a másiknál – amit anno a perastiak mesterségesen emeltek -, kikötöttünk. Ezen a szigeten található a Szirti Madonna temploma, amin egy euró fejében végigkalauzolt egy helyi illetőségű idegenvezető. Ne mondjam, hogy mennyire élveztem, ugyanis itt már nem vacakolt senki az angol nyelvvel. Egyébként biztos érdekes volt.

A végállomásunk Kotor volt. Az óváros mellett már ott állt a buszunk. Nagyjából 2 órát töltöttünk Kotorban. Az egyik óra azzal telt, hogy az Irena végigkalauzolt bennünket az óváros alsó részén. Ahogy Kotor városnevét kiejtette a száján… mmmmmmmmm…. :-) Szerettem… A másik órában mindenki oda ment, ahova akart.

Irena visszafelé is ugyanúgy megállás nélkül beszélt. :-) Budván elbúcsúzott, őt megtapsoltuk, mert azért nem semmi volt, amennyit beszélt. Mosollyal vált el a turistáktól, szerintem mindenki megszerette. Még a nők is. :-)

Ez a kirándulás kellemes, ám szerintem kicsit hosszú. A végén már elfárad az ember fia-lánya és már nem különösebben érdekli Kotor… pedig Kotor gyönyörű… Visszajöttem másnap, “megmásztam” a régi várfalakat is. Na, onnan fentről érdemes csak igazán képeket készíteni a Kotori öbölről! (oda fel 2 euróért engednek fel, az óvároson belül több feljáró is van. Mindenhol szépséges,ugyanakkor életunt csajoktól kapunk jegyet.)